Kineziológiai oldáson részt vettek visszajelzései

Szia Erzsike!
Boldog új évet. Nagyon jó volt az èv búcsúztató.. Engedd meg h beszámoljak magamról. Mindig mondom h a kinezológia egy csoda vagy te vagy az, nem tudom, vagy a kettő együtt felül múlhatatlan.
Képzeld újra van bennem erő Életerő. KinyÍltam levágattam befestettem a hajamat olyan jól érzem magam a bőrömben hogy csoda.  Kinez oldás hatására az érzelmek feloldódtak, és remekül érzem magam és örülök mikor semmi különös nem törtènik velem akkor is.
Mond más ezt miért nem próbálja ki? Ülnek és panaszkodnak a posványban pedig itt a csoda a kezedben ami felgyorsítja a dolgok pozitívra való változását ami onnantól kezdődhet az meg maga száguldás pozitív értelemben
És most màr megint lehet agykontrollozni sikeresen az csak hab a tortan. Nem is tudom mi lett volna ha nem ismerlek meg. De az már egy másik történet. Köszönet mindenért még sokáig maradj velem. B. Terézia
♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥
Kedves Erzsébet néni,

Egy harmincöt- negyven közötti nő vagyok, aki Önt megkereste, mert segítségre volt szüksége. Köszönöm,  Elfogadta Segítség kérésemet. MEGVOLT!,
Maradok üdvözlettel:
Az Említett Nő
♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥

HURRÁ! SIKERÜLT!
Kedves Erzsébet!
Sikerült végig futnom a futóversenyt és az eredményem is nagyon jó lett.
A térdem nem múló recsegésével, fájdalmával jártam önnél. Talán még emlékszik akkor még alig tudtam hajlítani. és most az oldás után két héttel teljes könnyedséggel futottam meg a távot.
Köszönöm .Z Tara
 ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥
Kedves Erzsébet!

Talán emlékszik arra, hogy azzal a problémával fordultam Önhöz, hogy segítsen megszabadulni a víziszonyomtól, hiszen nagyon szeretnék megtanulni úszni. Amikor elkezdtem az úszást egy idő után bemerevedtem ennek köv. süllyedtem lefele, megijedtem, egész idő alatt fáztam pedig 28 fokos a víz. Ez az egész nagyon ijesztő érzés volt. Ráadásul ehhez hasonló érzések még tánc közben is  rám törtek.
Remek hírem van!
 Az oldás után közvetlenül teljesen megszűnt az a fajta félelem ami olyannyira szinte megmerevített. És a legnagyobb döbbenetemre nem félek a vízben pedig már gyűrűk nélkül úszunk.
A táncnál az ütemet sokkal jobban meghallom mint eddig.
Ráadás! Hogy a hajam korpásodása is -pedig ezt nem is mondtam- teljesen elmúlt.
 Üdvözlettel, és köszönettel Zoltán
♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥

Kedves Erzsébet!

Nem tudom, hogy mennyire emlékszel rám, ránk? – Tudom, hogy számtalan emberrel vagy kapcsolatban, és az utóbbi időben ( pár éve) nem igen találkoztunk.
Amióta nem találkoztunk sok pozitív dolog történt velünk. Szívesen megosztanám Veled, mert úgy gondolom, hogy annak idején sokat segítettél nekem, hogy így történt abban benne van, erősen a személyes beszélgetésünk, ha emlékszel, kevéssel az után, hogy meghalt az édesanyád, otthon kerestelek fel, mert a fejem felett összecsaptak a hullámok . Korábban már voltam a belvárosi műhelyedben, a problémáimmal.
Most csak röviden, P.Kati vagyok. Férjemmel jártunk párszor az Agykontroll klubotokban.. Én ultrát is végeztem, a férjemet még csak arra tudtam rávenni, hogy Hozzátok eljött velem! 4 gyermekünk van, az egyik a Waldorfba járt 11-ig ott is maradt. a lányunk aki a  Kéttannyelvű Gimnáziumba járt, 5. évben decemberben besokallt, és nem akart még leérettségizni sem. Aztán eljutott Hozzád a Villámolvasás tanfolyamra, és szeptemberben beíratkozott a Szt. László-ba, estin leérettségizett, és felvételizett, és fel is vették Szegedre az Orvosira. ……… Eltelt azóta sok év, orvos szerintem már nem lesz, viszont férjhez ment, és most 2 kis unokánk van tőlük, vidéken laknak.
Annak idején nagy gondom volt, hogy  a férjem rendszeresen iszogatott. Nagy változás, hogy leszokott az ivásról, már egy éve nem iszik, és ezt követően kb, fél évre a dohányzásról is le tudott mondani. Van egy egészséges új hobbija, igaz, hogy azóta rendszeresen Balaton szeletet, és Túró Rudit nassol, de ez már szóra sem érdemes az alkoholhoz mérten. Ezt egy másik új hobbival, szokással már könnyebb lesz felváltani.
Sajnos viszont a saját változásom még várat magára. Talán még több lett a testsúlyom, bár pár hónapja sikerült már visszafordítani pár kg-al.
Mostanában egy jó ideje, a nagy fiammal vannak nehézségeim. Hála Istennek nem panaszkodhatok rá, olyan szempontból, hogy káros szenvedélye nincs. Más problémáink vannak, de ezekbe már most nem mennék bele.
Eddig is többet írtam mint amennyit illenék, köszönöm, hogy végig olvastad.

Szép nyári programokat , és sikeres tanfolyam vezetést, jó munkát kívánok!
Szeretettel, P.Kati.

 ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥
Kedves Erzsébet!
Valóban sok ideje már (2010-2011), hogy utoljára felhívtam „elköszönni” és megkérdezni e-mail címét, hogy megírhassam, hogyan zártam egy életszakaszt. 2011 júniusában fejeztem be az egyetemet, és az akkor történtek kapcsán be akartam számolni, hogyan érzek, mit jelent megismerni egy új szabadságot, amit azelőtt sosem tapasztaltam. Talán ezzel függött össze, hogy nehezen szántam rá magam egy hosszú, és gondolatokat, érzelmeket (végső soron időt) igénylő levél megírására. Alighanem ezen a télen lelkileg is megértem rá, és az igény is megvan bennem: minthogy azóta sem feledkeztem meg róla!
Először is köszönetet akartam mondani „vezetéséért”, támogatásáért és az információkért a szavak és érzelmek erejéről, melyeket megosztott velünk. Emlékszem, ugyanilyen zord, jeges tél végi időben találkoztunk először (2006. február! — belenéztem régi e-mailjeimbe), az az időszak fordulópont volt az életemben… Mikor eltelt a fennmaradó 4-5 évem Budapesten, beláttam, az élet közel sem ért a végéhez, ahogyan a 4-es metró befejezése… 🙂 De akkor úgy tűnt, valami „fontosnak” történnie kell… talán pillangóvá akartam válni, mielőtt tudtam volna, hogyan repüljek… Való igaz, úgy hittem, az életemben az egyetem jelentette a megérést az életre, akármit is jelentsen ez… De a világ nagyon sokat változott azóta, hogy megszőttem gyermekkori terveimet. Utólag is elborzadva gondolok vissza budapesti éveimre (2004 ősze óta) — az a fajta gyökértelenség és sokféleség nagyon összezavart, sok minden összefolyt… és az emberek is okoztak fájdalmat: nem mindig akarva, sokszor inkább a nemtörődömségükkel. Egyedül maradtam, mint oly sokan mások is.
Nem volt titok ön előtt sem, mennyire megkeményedtem érzelmileg. Sok felszíni siker és lelki szenvedés után (nagyon elgyengültem 2009-re) végül megtaláltam az utam! (Amihez a bátorítást az elsők között öntől kaptam.) 2010-ben végre időt adtam magamnak az életben, lelassítottam, békésen gyűjtögettem az anyagot a szakdolgozataimhoz, felkerestem néhány érdekes helyet a fővárosban… és végül visszatértem keresztény gyökereimhez. Sokféle út és szenvedés vezetett erre, de (önhöz hasonló életszemléletű)  ismerőseim is folyton figyelmeztettek: nincsenek véletlenek! 🙂 Ön is ajánlotta, nézzünk körül, figyeljük a jeleket, mit üzen a világ, hogyan találhatunk választ hívásainkra, kér(d)éseinkre… És valóban: néztem, láttam, és másként láttam dolgokat, személyeket, eseményeket. Megbékéltem a teremtővel: a szeretet és szabadság megtapasztalása pedig lehetővé tette, hogy végre letegyem a materialista emberek csillapíthatatlan dühét — a megállíthatatlan, makacs törekvést a gyarapodásra, akár elég, akár nem, amink van, és a végén a belátás, hogy még így sem elég jó semmi… az állandó becsapottságot, ami miatt valakire haragudni „kell”… az anyagi világon túl minden tagadását… A tisztességes mérlegelés is segített meglátnom: ez is csak egy út a sok közül, mely utasainak sokat ad, de sokat is követel… túl sokat. Mindez egy hazatérés volt, mindkét értelemben: szellemileg és emberileg is — hazatértem szülővárosomba és maradtam is, ameddig csak a körülmények engedték. A nehéz helyzetben nagyon sok segítő került elő „az árnyékból”: családtagok, barátok, új ismerősök — új útra tértem, és ez már a sajátom volt, saját lépteimmel, és felnőttként hamar beláttam, tudom, mit csinálok, és érzem, helyén való. A hitre és érzelmekre vetettem figyelmem: és látszólag sajnálatos körülmények között is boldogan, nagy belső békében éltem, az idő nagy részében, és az évekkel egyre inkább. Többen elismerték, a tartós belső béke nem annak a jele, hogy rossz felé tartok, vagy hogy áltatom magam (volt kivel megbeszéljem dolgaim). Nemegyszer megerősítést találtam magam körül az évek során: egyet említek, néhány éve, Halottak napján, dédnagyanyám sírja közelében egy érdekes idézetre lettem figyelmes: „Minden bűn a szabadság és a szeretet kudarca.” Beláttam, nem vagyok többé egyedül a világban… de az ember akkor is szabad, ha nem akarja, nem tudja… megértettem, mit jelenthet, amit azelőtt többször mondott nekem: nyissak más emberek felé. És nemcsak emberek felé. Nehéz és bizonytalan időszak is volt ez a néhány év. De boldogabb és békésebb voltam, mint valaha. Szellemi értelemben is megtapasztaltam a szabadságot, amit ajándéknak tartok, bár úgy tűnik, a legtöbb ember nem tudja a saját javára és boldogulására fordítani. Élni tudni kell. És ez nem könnyű. Már nem szégyenlem. Ahogy éppen ön mondta, belül, egy részben, mind gyermekek vagyunk! És ez talán akkor látszik a legjobban, ha már felnőttünk.
Élhet egy ember a faluban, ahová született, egy életen át, és dühönghet, milyen kemény volt az élete, sosem jutott el sehová, ahová akart. Alighanem csakugyan a félelmeink és tunyaságunk zárnak be valahová… de ha már szűk a hely, utat kell találnunk. A világ és az emberei sokszínűek, de a földrajzi helyek közötti különbség nem elképesztően óriási — éppen annyit számít, belülről kik és mik vagyunk, merre jutunk az évek során. Nem éreztem magam kevesebbnek, hogy „hazaköltöztem”… mert bár a város lakossága több  ezerrel csökkent, a környék sokat fejlődött tíz év alatt. És — főként — én már nem voltam ugyanaz! Beláttam, nem okvetlenül azok az emberek szeretnek és törődnek velem, akiket én „szimpatikusnak” tartok… az egyik legjobb „barátom” éppen egyetemi témavezetőm lett: ő mondta azt is, ő is, mások is egyre inkább vidék felé költöznek… van ott valami… és lehet is! Budapesten azért nem ért véget az életem, szerencsére… A legfontosabb barátaim megmaradtak.
A második, ami miatt korábban írni akartam önnek, az a kellemes érzés volt, hogy átéreztem, mit is jelent, hogy az állami és egyetemi kötelezettségek végre véget értek! Mégpedig végleg, nem is engedem vissza őket! 🙂 2011-re, mikorra „visszatértem a társadalomba”, nagyon megváltozott az ország, amit azelőtt ismertem.
Azt is mondják, oka van, hogy születünk valahová. Én a magam életében, ahányszor csak megvizsgáltam, azt találtam, ez így lehet, de ez a hely sokszor, mint nálam, inkább kiindulópontja egy útnak, amely végső soron átível az egész világon.  Észak felé vágyódom. Alighanem a hideg vizek, esős szelek, hűvös nyarak, zöld erdőségek vonzanak: valamiféle energiát érzek, valahányszor megjelennek előttem. Egy ilyen hívást nem lehet elfojtani. Ám azt is tudom, itt még van némi dolgom; a családomra is szántam néhány évet… és a táj sem különbözik nagyban az álmaimtól. Meglátom, mit tartogat a jövő számomra. Ma már nem félek, az emberek, akik bántottak, szerencsésen eltűntek az életemből. Hála Önnek sokat köszönhetek e téren, de Időről időre „ki kell takarítani” — megőriztem a kis seprűt, amit az agykontrollosok adtak! 🙂
Sokféle embert megismerhettem útjaimon. Ma már azt is tudom, mit nem szeretnék a saját életemben! Könnyebben járok a világban. Ha valakivel nem tudok kijönni, még az utolsó pillanatban, hogy képes vagyok mosolyogni, elköszönök. Így bennem sem marad rossz emlék. Van úgy, hogy nem megy. Ma már nem erőltetem. A sötétséget, ami rengeteg embert körülvesz, ma már képes vagyok igazán sötétnek látni. És így lehetőségem van segíteni is másoknak. Még nem nőttem fel ehhez kellően, de már látom a visszajelzésekből is, „egyre biztosabb kézzel dolgozom”. 🙂 Nem hallgatok annyi üres fecsegést, mint azelőtt. Bár sok időt töltök egyedül, nem tartom magam magányosnak. Nagyon rosszul éreztem magam, mikor állandóan elrángattak valahová, emberek közé… jó ok nélkül. Nagy örömmel értettem meg, hogy felnőttként már bátrabban fordulhatok saját érdeklődési területem felé…
Most már bizonyára érti, miért telt évekbe leülnöm, hogy megírjam levelem! 😀 A legfontosabbakat bele is írtam…
Köszönöm, hogy annak idején utat mutatott egy hideg, sötét és piszkos nagyvárosban. Eljutottam valahová! Bár ezt nem mindenki látná ugyanígy… és én sem erre számítottam. De ami csak történt, a javamra vált. És még nincs késő semmihez. Remélem, tehetek valamit azért, hogy a világ egy kicsit jobb hellyé váljék. Legalább a környezetemben.
Olvastam honlapját, ott találtam címét és telefonszámát is. Jó volt alaposabban megismerni az életútját.

  De úgy gondoltam, örülne, ha írnék… már évekkel ezelőtt is… az ön munkáját is dicséri…
A legjobbakat:Károly
♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥
Szia Erzsi!

Önértékeléssel kapcsolatos kinez oldáson voltam Nálad (és villámolvasáson), az izgulásom/lámpalázam nem múlt még el teljesen, de a felvételin a munkaadóknál elég oldottan tudtam viselkedni és képzeld meg is kaptam az állást, mint jövedéki ügyintéző. Úgyhogy nagyon köszönöm a segítséged és miután ténylegesen be is állok dolgozni, akkor bejelentkezek majd nálad oldásra, ami le is zárja ezt a „témát”.

Még egyszer köszönöm! Puszi: Anikó
♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥

Kedves Erzsike!

Nagyon köszönöm a mai napot is! Fantasztikus volt, tényleg remek! A beszélgetés  nagyon jól esett.
Tudom nem véletlen, hogy hozzád kerültem, de ekkora ajándékra nem számítottam.
♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥
Köszönöm hiszen annyi minden változik az életemben, ÉS CSAK IS POZITÍVAN, hogy csak rácsodálkozom. De örülök mindennek!!!
Sok-sok szeretettel: Erzsi

♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥
Kedves Erzsi néni!
Azóta amióta volt a kinez oldás megtáltosodtam!
Nagyon köszönöm a segítséget meg a támogatást mert eddig ilyet senki nem tudott még nekem adni.
Melinda, aki SOTE-re jár

♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥
Kedves Erzsébet, vagy nevezhetnélek akár Jó Tündérkének is! 🙂

Nagyon köszönöm az egész évi segítséget! Februárban találkoztunk először és azóta, hála Neked, megváltozott az egész életem. Meggyógyultam, elköltöztem otthonról, sikerült kilépnem egy stagnáló kapcsolatból, megállt a több mint tíz éve tartó hajhullásom, és végül megvalósítottam egy évek óta húzódó álmom, és elmentem egyedül New Yorkba.

Egy évvel ezelőtt úgy aludtam el, hogy beütöttem a telefonba a mentők számát, hogy csak a hívógombot kelljen megnyomni, ha éjszaka megint rám tör a fulladás. Idén pedig még akkor sem voltam beteg, amikor körülöttem mindenkit levett a lábáról valamilyen aktuális járvány. Nélküled ez soha nem sikerülhetett volna, és NAGYON-NAGYON köszönöm!! (Tegnap egy nagy családi összejövetelen mindenki megdicsért, milyen jó formában vagyok 🙂 meséltem rólad és többen fel is fognak keresni, azt mondták.)

Remélem jövőre is sokat találkozunk!! Nagyon boldog új évet kívánok! Janka

♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥
Kedves Erzsike!
Kérem engedje meg, hogy egy pár gondolatban lerjam, mik a tapasztalataink az oldással kapcsolatban.
Azt hiszem, ezzel még mindenképpen tartozom Önnek, mert egy szülő annál jobban semminek sem örülhet, mint hogy boldog a gyereke.
Kb. 2 éve jártunk Önhöz a fiammal, Fné Klárika tanácsára.
Ha nekem valaki akkor azt mondja, hogy az én visszahúzódó, gátlásos, az iskolában bukdácsoló, mozgást elutasító fiamról, hogy mára egy kiegyensúlyozott, jó tanuló (5ös! matematika a bukások helyett), szorgalmas, iskolába járni szerető, sokat sportoló fiú lesz, – bizonyára furcsán néztem volna rá.
Pedig mindez így történt.
Ráadásul most a szalagavatón bemutatta a barátnőjét is (már az is van neki:) ),ahol kétféle táncot is vállalt, ami régen elképzelhetetlen lett volna…!
Barátai vannak és éppen ma jönnek hozzánk szánkózni. Röviden ennyi.
Minden jót kívánok, és szeretettel ajánlom mindenkinek az Ön terápiáját, mert amit Ön hirdet az valóban úgy van ahogyan Ön leírja!
Rövid, gyors és hatékony Még egyszer köszönünk mindent. K.Károly

♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥
Kedves Erzsébet!

Nincs egészen 1 hete, hogy Önnél jártam, de elképesztő élményekben volt részem.
Szerdai napon történt az oldás; gyerekkorom óta nagyon ritkán fordult elő, hogy a nővéremmel kijöttünk volna egymással. Rengeteg sérelem van/volt mind kettőnkben.
Csütörtökön beszéltem vele telefonon, a kagyló majdnem kiesett a kezemből, először azt hittem, hogy nyert a lottón egy nagyobb összeget. Beszélgettünk egy jót.
Pénteken hívtam ismét telefonon, ismételten jót beszélgettünk, majd jeleztem, hogy vasárnap találkozunk, mert megyünk a párommal édesanyámhoz.
Vegyes érzelmekkel indultunk útnak, hisz jön a személyes találkozás. Láss csodát, máskor egy órán belül valamelyikünk megsértődik, kiosztjuk egymást és legalább 2 hetes mosoly szünet szokott következni (bevett gyakorlat volt eddig).
Cinkosan beszélgettük, kölcsönösen megleptük egymást apróbb ajándékokkal; ÉS MIND A KETTEN ÖRÜLTÜNK!
Én azóta sem térek magamhoz. Én 42 éves vagyok, a nővérem 51; annyit bántottuk már egymást (akaratunk ellenére!) és most kiegyensúlyozottnak láttam az arcát és örült nekem; ez fantasztikus!!!!!!!!
A következő találkozásom Önnel 15-én lesz, Várom már nagyon!

Remélem ez még tovább fog javulni!
találkozásunkig, üdvözlettel: Zsóka

♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥

Kedves Erzsébet!

Párkapcsolati problémám miatt kerestem fel EGYSZER kb 3 hete. Talán emlikszik rá, nagyon el voltam keseredve.Több, mint húsz éve élek a férjemmel és most jöttem rá, hogy megcsal. Minden összeomlott bennem! Hiszen 11 évvel ez előtt már ez előfordult és akkor letette a nagy esküt, hogy soha többé nem teszi! Én hittem neki és így most egy világ omlott össze bennem. A férjemmel gyakorlatilag folyamatosan veszekedtünk. Nem tudtam enni, aludni, 11 kg fogytam, állandóan fáradt és rosszkedvű voltam! A munkámat egyre több hibával tudtam csak ellátni, a gyerekekkel is csak kiabáltam, az anyámmal veszekedetem és már az öngyilkosság gondolatával kezdtem el foglalkozni, mikor Önhöz kerültem.

Az oldás után semmit nem éreztem, csak zsibbadt és fáradt voltam. Azt gondoltam, hogy semmit nem ér. Mea culpa!!

Ellenben másnap reggelre „csoda” történt! Mintha kicseréltek volna! Kezdődött azzal, hogy fél év után először, végre! végig aludtam az éjszakát!! Majd még ott az ágyban sorban eszembe jutottak mind azok a dolgok amiket megbeszéltünk! Az is eszembe jutott, hogy Ön mondta, NEKEM kell megemberelnem magam, mert „nélkülem semmi nem fog változni, NEKEM kell végre elkezdeni önmagam érdekében cselekedni”! Teli voltam erővel, még csodálkoztam is, hogy honnan, és ekkor jutott eszembe, hogy ez is biztos az oldás eredménye, hatása!! Folytatódott azzal, hogy hihetetlen nyugalom szállt meg, amikor reggel- még számomra is váratlanul,- de végre KIMONDTAM, HOGY ELVÁLOK! Nem volt vita, veszekedés, még aznap ügyvédet kerestem és találtam! Már másnaptól visszajött az étvágyam végre híztam is 1-kg. Az anyukámmal a gyerekekkel újra harmonikus a kapcsolatom. A munkahelyemen bejelentettem, hogy válok és nem vagyok hajlandó 14 órát dolgozni ugyanazért a bérért. És most jött a másik csoda, mert fizetés emelést kaptam akkor, amikor bejelentettem, 10óránál többet nem dolgozom, mert a gyerekekkel kell lennem! !!! Ja a testvéremmel is felvettem a kapcsolatot (tudja 5 éve nem beszéltünk!) Újra jókat beszélgetünk! Nem, hogy magányos nem lettem, hanem úgy érezem végre van családom és vannak barátaim!

Ez az Ön segítsége nélkül nem ment volna! MINDEZ EGY OLDÁS EREDMÉNYE!!! KÖSZÖNÖM! KÖSZÖNÖM! KÖSZÖNÖM! KÖSZÖNÖM! B.Ágnes

♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥

Kedves Erzsébet!

kb 1,5-2 éve találkoztunk, 3-4 kezelésen vettem részt Önnél (nőgyógyászati probléma miatt). Azóta teljesen egészséges vagyok és a magánéletem is rendeződött, ezúton is köszönöm Önnek! G.Arnak

♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥

-Kedves Erzsébet !
Köszönöm szeretnék visszajelzni a sikeres oldásról. Nagyon jól vagyok és tele vagyok energiával. Kívánom,Istentől kapott elhivatottsággal és erőddel, sok nyugtalan kereső embertársunknak javára tudj így sikerrel munkálkodni, ahogy nálam tetted..
” Nem a csüggedés lelkét kaptátok,hanem az erő, a szeretet és józanság lelkét…… ” Köszönettel: S Kné

♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥
Kedves Erzsike!

Nem tudom, hogy mennyire emlékszel rám, ránk? – Tudom, hogy számtalan emberrel vagy kapcsolatban, és az utóbbi időben nem igen találkoztunk. Amióta nem találkoztunk sok pozitív dolog történt velünk. Szívesen megosztanám Veled, mert úgy gondolom, hogy annak idején sokat segítettél nekem, hogy így történt abban benne van, erősen a belvárosi műhelyedben történt személyes beszélgetésünk,

Most csak röviden, Annak idején nagy gondom volt, hogy a férjem rendszeresen iszogatott. Nagy változás, hogy leszokott az ivásról, már egy éve nem iszik, és ezt követően kb, fél évre a dohányzásról is le tudott mondani. Van egy egészséges új hobbija, igaz, hogy azóta rendszeresen Balaton szeletet, és Túró Rudit nassol, de ez már szóra sem érdemes az alkoholhoz mérten. Ezt egy másik új hobbival, szokással már könnyebb lesz felváltani. Saját változásom az,hogy pár hónapja sikerült néhány kilót lefogyni!! Köszönettel G.A

♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥

Kedves Fórum olvasók!

Amikor Farkasné Erzsébet kineziológusnál jártam nagyon hasznos volt számomra!

„Amikor hozzá fordultam, már teljes kétségbeesésben voltam az egészségi állapotomat illetően. Körülbelül két évvel azelőtt kezdődtek a problémáim. Alapvetően egy egészséges, sportos fiatal nő voltam, aki egyszercsak egyre és egyre betegesebb lett. Köhögtem, állandóan beteg voltam, az orvosok először allergiát, aztán asztmát muatttak ki, aztán momonukleózist, végül már az arcomat is meg akarták műteni, hogy talán azért nem kapok rendesen levegőt. Két év alatt fokozatosan jutottam el odaáig, hogy már egyáltalán nem sportoltam, hónapokat hiányoztam a munkahelyemről betegség miatt (aminek következtében megbízhatatlan lógósnak kezdtek gondolni a kollégáim), sőt a legutolsó hónapokban már szinte minden nap antibiotikumot szedtem, a legtöbb helyre taxival jártam, mert annyi erőm sem volt, hogy felüljek a bkv-re. Azt éreztem, mintha elfogyott volna az életerőm. Egyik hétvégén fulladás tört rám és a nyakamon óriási csomókat észleltem, amik nagyon fájtak. Elmentem nyaki ultrahangra, ahol kimutatták, hogy megszámlálhatatlan mennyiségű megdagadt nyirokcsomó található a nyakamban, még hátul is.

Másnap hívtam fel Erzsébetet. Szerencsére azonnal tudott fogadni. Két órát töltöttem nála. A kezelés részleteit és a konkrét beszélgetést nem szeretném leírni, de egy tény: éjszaka arra ébredtem, hogy nem fáj a nyakam. Reggel pedig olyan frissen és energikusan ébredtem, hogy nem ismertem magamra. Megfogtam a nyakamat és majdnem elsírtam magam, mert nem voltak ott a csomók! Mindez három hónapja történt.

Azóta megint sportolok, megoldódtak a munkahelyi problémáim is, mert egy napot sem hiányoztam betegség miatt, és ismét energikus vagyok! Nem tudom hogy megköszönni ezt Erzsébetnek! Még egyszer vissza kellett mennem hozzá hat hét után, és azóta is minden rendben. TEHÁT KETTŐ ismétlem 2 alkalommal voltam Erzsébetnél” Köszönettel: Balla. E