A tánc okosabbá tesz! (Richard Powers) Bruegel Wedding dance
Farkasné Erzsébettel készített cikk linkje:http://ports.hu/2012/02/15/a-zumba-golddal-nem-szamit-az-evek-szama/
A Zumba Golddal nem számít az évek száma
Farkasné Horváth Erzsébet kineziológus, tréner nemrégiben Zumba Gold programot indított el a XVIII. kerületben, a Piros iskola szomszédságában.– De mi is az a zumba és a zumba gold?
– A zumba térhódítása Kolumbiából indult el a 90-es évek közepén, Beto Perez aerobik – oktatótól, aki forradalmasította a fitneszt.
A zumba vérpezsdítő, minden testrészt megmozgató, forró latin ritmusokkal, világtáncokkal
tarkított fitneszprogram. A gold azonban kicsit más, ugyanis terápiás, egészségmegőrző, egészségjavító, közösségfejlesztő program. Ez a mozgásforma a középkorúak, az idősebbek,
az egészségükben, illetve a mozgásukban károsodottak, a kerekesszékkel közlekedők, a kismamák, a túlsúlyosok számára is megadja a mozgás és a tánc örömét.
– Miben más ez a foglalkozás?
– A zeneszámok kissé lassúbbak, az órán belüli tempóbeli elosztás pedig hullámzó.
A program figyelembe veszi az adott korosztály anatómiai, élettani és pszichológiai szükségleteit, és egy különleges „székedzési” programot is tartalmaz. Az edzés résztvevőinek, miközben kiválóan szórakoznak, csökken a súlya, a vérnyomása, a vércukorszintje. Elmúlnak a mozgásszervi fájdalmaik, a stresszből, a mozgáshiányból adódó problémák. Pszichés szempontból frissül fel a gondolkodásuk, visszatér az életkedvük. Hatalmas pozitív életenergiával töltődnek fel, amelynek eredményeképpen „pihentebben” távoznak az órákról, mint ahogyan jöttek.
Ízületkímélő sport.– Minden mozgás nagyon egészséges, főleg az aerob testmozgások (amikor folyamatosan dinamikus mozgássorozatokat végzünk) – mondja dr. Szklenárik György háziorvos és foglalkozás – egészségügyi szakorvos. – Mivel ez egy teljesen új mozgásforma, szerencsére még nem alakult versenysporttá.
Nagy különbség a többi fitneszsporthoz képest, hogy a tréner csak a mozgásformát mutatja, és a tánc közben bárki énekelhet, vagy akár ki is hagyhat egy számot. A résztvevők gyakorlatilag a táncparketten érezhetik magukat, mindenfajta külső megfelelési kényszer nélkül. Így nemcsak mindenki számára élvezhető mozgásforma, hanem fantasztikus kikapcsolódás is egyben, amelyben nem terhelődnek meg túlzottan az ízületek, hiszen a Zumba – Gold programmal szinte észrevétlenül épül fel az izomzat és így az ízületek kevésbé terhelődnek.
Jó, jó, de felmerül a kérdés, hogy hol van lehetőségünk táncolni? Különös tekintettel arra, ha egyedül kellene mennünk és elmúltunk már 20,30,40 vagy akár 60,70 évesek?
Saját és 40-68 éves ismerőseim kipróbált tapasztalatai alapján szeretettel ajánlom a következőket:
A tánc okosabbá tesz! írta:Richard Powers
Következzen a címben jelzett állítás tudományos igazolása:
Felhasználhatod vagy elszalaszthatod:
Évszázadokon át, a táncról szóló kézikönyvek és egyéb írások a
táncról mint testmozgásról beszéltek, és egészségügyi előnyeit is
ebből a megközelítésből dicsérték. A közelmúltban végzett kutatások
alapján napvilágot láttak a tánc további egészségügyi előnyeit
feltáró olyan eredmények is, mint például a stressz csökkentése és a
megnövekedett szerotonin szint, mely a „jóllétért” felelős.
Mostanában egy újabb előnyéről is hallunk: a rendszeres táncolás, úgy
tűnik, okosabbá tesz minket!
Egy jelentős tanulmány további bizonyítékok alapján hozzáteszi, hogy az értelem stimulálása arra ösztönzi az emberi agyat, hogy védekezzen az Alzheimer-kór és más demencia (időskori elbutulás) ellen, valahogy úgy, ahogy a testmozgás tartja jó karban a testet. A tánc a kognitív (megismerő) képességeket is javítja minden korosztály esetében.
Talán hallottak a „New England Journal of Medicine” orvosi magazin
beszámolójáról, amit “a szabadidős tevékenységek jótékony hatásairól a
szellemi képességekre és az öregedésre” témakörében jelentettek meg.
Íme a kutatások összefoglalója dióhéjban:
A National Institute on Aging (Öregedés Nemzeti Intézete) által
szponzorált 21 éven át folytatott vizsgálat eredményei, melyeket 75
éves és annál idősebb állampolgárok körében végzett a New York-i
Albert Einstein College of Medicine, megjelentek a „New England
Journal of Medicine”-ben. A módszer lényege, hogy objektív méréseket
végeztek a szellemi képességek rátáinak vonatkozásában a demencia,
többek között az Alzheimer-kór mértékét illetően.
A tanulmány azt vizsgálta, hogy bármilyen fizikai vagy szellemi
újraépítő beavatkozás befolyásolja-e a szellemi képességeket.
Felfedezték, hogy bizonyos tevékenységeknek jelentős kedvező hatásuk
van. Más tevékenységeknek pedig semmilyen hatásuk sincs.
Olyan megismerő tevékenységek közben végezték a vizsgálatokat, mint
könyvek olvasása, kedvtelésből történő írás, keresztrejtvények
megoldása, kirakós, kártya vagy egyéb játék, beleértve a hangszeren
való játékot is. Tanulmányozták a fizikai aktivitással járó
tevékenységeket is, mint a tenisz vagy a golf, úszás, kerékpározás,
tánc, testmozgás céljából végzett séta és a házimunka.
Az egyik meglepetés az volt, hogy a fizikai tevékenységek közül szinte
egyik sem adott bármilyen védelmet a demenciával szemben. Szív-és
érrendszeri előnyök természetesen voltak, de a kutatás hangsúlya az
elmén volt. Volt egy fontos kivétel: az egyetlen fizikai aktivitás,
mely védelmet nyújt a demenciával szemben a gyakori tánc:
Olvasás – 35%-kal csökkentette a demencia kockázatát
Biciklizés és úszás – 0%
Keresztrejtvények fejtése, legalább heti négy alkalommal – 47%
Golfozás – 0%
Rendszeres tánc – 76%.
Ez volt a legnagyszerűbb eredmény a kockázatcsökkentés területén az
összes tevékenység közül, beleértve a megismerési és fizikai
tevékenységeket egyaránt.
Idézve Dr. Joseph Coyle-t, a Harvard Medical School pszichiáterét, aki
egy kísérő kommentárt írt:
„Az agykéreg és a hippocampus, amelyek kritikusak ezeket a
tevékenységeket tekintve, olyanok mint egy újraformázható műanyag, és
„újrakábelezik” magukat a használattól függően”
Magából a tanulmányból idézve Dr. Katzman azt emeli ki, hogy ezek a
személyek jobban ellenállnak a demencia hatásainak annak
következtében, hagy nagyobb kognitív tartalékkal és az idegi
szinapszisok megnövekedett összetettségével rendelkeznek. Mint ahogy
például az oktatás, vagy egyes szabadidős tevékenységekben való
részvétel csökkenti a demencia kockázatát a kognitív tartalék
fejlesztése által.
Agyunk folyamatosan „újrakábelezi” az idegpályákat, ha szükséges. Ha
nem szükséges, akkor pedig nem.
fordította: Mosoly100
Az eredeti cikket megtalálod itt!
Ha első lépésben a táncot túlságosan erőteljes mozgásnak érzed, kezdheted sétával. A séta jótékony hatásairól olvashatsz
Sétával az egészségért
Napi 40 – 60 perc séta mindenkinek ajánlott, aki testi, lelki kondiciójáért tenni kíván.
A Neurology című orvosi hetilapban megjelent legfrissebb tanulmány azt bizonyítja, hogy a különféle fizikai gyakorlatok segítenek elodázni néhány időskori, testben és mentális képességekben bekövetkező leépülési folyamat kialakulását.
A tanulmány 749, 65 év feletti, jó egészségi állapotban lévő, a vizsgálat megkezdésekor memóriaproblémában nem szenvedő, olasz férfi és nő testedzési szokásait vizsgálta.
A kísérlet megkezdése után négy évvel azt tapasztalták, hogy a gyakran sétálók körében 27 százalékkal alacsonyabb a demencia kockázata, mint azoknál, akik kevesebbet mozognak.
Minden, a demenciák csoportjába tartozó betegségnek az a lényege, hogy az agy bizonyos területein az idegsejtek károsodnak elhalnak, vagy megszűnik a sejtek közötti kapcsolat. Az, hogy milyen tüneteket észlelünk, milyen funkciók károsodnak, attól függ, hogy az agynak melyik része, illetve mely idegsejtek érintettek.
Fontos megemlíteni, hogy a tanulmány kimutatta, nem kell gyötrő testedzést végezni ahhoz, hogy elérjük a kívánt hatást. Az olyan könnyű mozgással, mint a sétálás, ugyanazt a mentális hatást érhetjük el, mint más megerőltetőbb testedzéssel.
Ezt látszik bizonyítani egy másik, tavaly megjelent tanulmány is. Ebben több mint 1700, 65 év feletti idős embert vizsgáltak, és a rendszeresen (heti 3 vagy több alkalom) sétálók körében, a demencia kialakulásának kockázata 40 százalékkal volt alacsonyabb, mint a testmozgást nem végzőknél.