Cikkek a Tánc a Zumba-gold Testre- elmére gyakorolt pozitív hatásairól!!

A tánc okosabbá tesz! (Richard Powers) Bruegel Wedding dance

Farkasné Erzsébettel készített cikk linkje:http://ports.hu/2012/02/15/a-zumba-golddal-nem-szamit-az-evek-szama/

A Zumba Golddal nem számít az évek száma

– Idősebbek és kismamák is nyugodtan elkezdhetik –Napjainkban ismét kezd feléledni a tánc terápiás, gyógyító hatása. Az edzés közben elmúlnak a mozgásszervi fájdalmak, a stresszből, a mozgáshiányból adódó problémák.Zumba Gold - Farkasné ErzsébetFarkasné Horváth Erzsébet kineziológus, tréner nemrégiben Zumba Gold programot indított el a XVIII. kerületben, a Piros iskola szomszédságában.
– De mi is az a zumba és a zumba gold?
– A zumba térhódítása Kolumbiából indult el a 90-es évek közepén, Beto Perez aerobik – oktatótól, aki forradalmasította a fitneszt.
A zumba vérpezsdítő, minden testrészt megmozgató, forró latin ritmusokkal, világtáncokkal
tarkított fitneszprogram. A gold azonban kicsit más, ugyanis terápiás, egészségmegőrző, egészségjavító, közösségfejlesztő program. Ez a mozgásforma a középkorúak, az idősebbek,
az egészségükben, illetve a mozgásukban károsodottak, a kerekesszékkel közlekedők, a kismamák, a túlsúlyosok számára is megadja a mozgás és a tánc örömét.
– Miben más ez a foglalkozás?
– A zeneszámok kissé lassúbbak, az órán belüli tempóbeli elosztás pedig hullámzó.
A program figyelembe veszi az adott korosztály anatómiai, élettani és pszichológiai szükségleteit, és egy különleges „székedzési” programot is tartalmaz. Az edzés résztvevőinek, miközben kiválóan szórakoznak, csökken a súlya, a vérnyomása, a vércukorszintje. Elmúlnak a mozgásszervi fájdalmaik, a stresszből, a mozgáshiányból adódó problémák. Pszichés szempontból frissül fel a gondolkodásuk, visszatér az életkedvük. Hatalmas pozitív életenergiával töltődnek fel, amelynek eredményeképpen „pihentebben” távoznak az órákról, mint ahogyan jöttek.Zumba GoldÍzületkímélő sport.
– Minden mozgás nagyon egészséges, főleg az aerob testmozgások (amikor folyamatosan dinamikus mozgássorozatokat végzünk) – mondja dr. Szklenárik György háziorvos és foglalkozás – egészségügyi szakorvos. – Mivel ez egy teljesen új mozgásforma, szerencsére még nem alakult versenysporttá.
Nagy különbség a többi fitneszsporthoz képest, hogy a tréner csak a mozgásformát mutatja, és a tánc közben bárki énekelhet, vagy akár ki is hagyhat egy számot. A résztvevők gyakorlatilag a táncparketten érezhetik magukat, mindenfajta külső megfelelési kényszer nélkül. Így nemcsak mindenki számára élvezhető mozgásforma, hanem fantasztikus kikapcsolódás is egyben, amelyben nem terhelődnek meg túlzottan az ízületek, hiszen a Zumba – Gold programmal szinte észrevétlenül épül fel az izomzat és így az ízületek kevésbé terhelődnek.

Jó, jó, de felmerül a kérdés, hogy hol van lehetőségünk táncolni? Különös tekintettel arra, ha egyedül kellene mennünk és elmúltunk már 20,30,40 vagy akár 60,70 évesek?
Saját  és 40-68 éves ismerőseim kipróbált tapasztalatai alapján szeretettel ajánlom a következőket:

Zumba Gold

Öröm Körtánc

A tánc okosabbá tesz! írta:Richard Powers
Következzen a címben jelzett állítás tudományos igazolása:
Felhasználhatod vagy elszalaszthatod:

Évszázadokon át, a táncról szóló kézikönyvek és egyéb írások  a
táncról mint testmozgásról beszéltek, és egészségügyi előnyeit is
ebből a megközelítésből dicsérték. A közelmúltban végzett kutatások
alapján napvilágot láttak a tánc további egészségügyi előnyeit
feltáró olyan eredmények is, mint például a stressz csökkentése és a
megnövekedett szerotonin szint, mely a „jóllétért” felelős.

Mostanában egy újabb előnyéről is hallunk: a rendszeres táncolás, úgy
tűnik, okosabbá tesz minket!
Egy jelentős tanulmány további bizonyítékok alapján hozzáteszi, hogy az értelem  stimulálása arra ösztönzi az emberi agyat, hogy védekezzen az Alzheimer-kór és más demencia (időskori elbutulás) ellen, valahogy úgy, ahogy a testmozgás tartja jó karban a testet. A tánc a kognitív (megismerő) képességeket is javítja minden korosztály esetében.

Talán hallottak a „New England Journal of Medicine” orvosi magazin
beszámolójáról, amit “a szabadidős tevékenységek jótékony hatásairól a
szellemi képességekre és az öregedésre” témakörében jelentettek meg.
Íme a kutatások összefoglalója dióhéjban:
A National Institute on Aging (Öregedés Nemzeti Intézete) által
szponzorált 21 éven át folytatott vizsgálat eredményei, melyeket 75
éves és annál idősebb állampolgárok körében végzett a New York-i
Albert Einstein College of Medicine, megjelentek a „New England
Journal of Medicine”-ben. A módszer lényege, hogy objektív méréseket
végeztek a szellemi képességek rátáinak vonatkozásában a demencia,
többek között az Alzheimer-kór mértékét illetően.

A tanulmány azt vizsgálta, hogy bármilyen fizikai vagy szellemi
újraépítő beavatkozás befolyásolja-e a szellemi képességeket.
Felfedezték, hogy bizonyos tevékenységeknek jelentős kedvező hatásuk
van. Más tevékenységeknek pedig semmilyen hatásuk sincs.

Olyan megismerő tevékenységek közben végezték a vizsgálatokat, mint
könyvek olvasása, kedvtelésből történő írás, keresztrejtvények
megoldása, kirakós, kártya vagy egyéb játék, beleértve a hangszeren
való játékot is. Tanulmányozták a fizikai aktivitással járó
tevékenységeket is, mint a tenisz vagy a golf, úszás, kerékpározás,
tánc, testmozgás céljából végzett séta és a házimunka.

Az egyik meglepetés az volt, hogy a fizikai tevékenységek közül szinte
egyik sem adott bármilyen védelmet a demenciával szemben. Szív-és
érrendszeri előnyök természetesen voltak, de a kutatás hangsúlya az
elmén volt. Volt egy fontos kivétel: az egyetlen fizikai aktivitás,
mely védelmet nyújt a demenciával szemben a gyakori tánc:

Olvasás – 35%-kal csökkentette a demencia kockázatát
Biciklizés és úszás – 0%
Keresztrejtvények fejtése, legalább heti négy alkalommal – 47%
Golfozás – 0%
Rendszeres tánc – 76%.
 Ez volt a legnagyszerűbb eredmény a kockázatcsökkentés területén az
 összes tevékenység közül, beleértve a megismerési és fizikai
 tevékenységeket egyaránt.

Idézve Dr. Joseph Coyle-t, a Harvard Medical School pszichiáterét, aki
egy kísérő kommentárt írt:
„Az agykéreg és a hippocampus, amelyek kritikusak ezeket a
tevékenységeket tekintve, olyanok mint egy újraformázható műanyag, és
„újrakábelezik” magukat a használattól függően”

Magából a tanulmányból idézve Dr. Katzman azt emeli ki, hogy ezek a
személyek jobban ellenállnak a demencia hatásainak annak
következtében, hagy nagyobb kognitív tartalékkal és az idegi
szinapszisok megnövekedett összetettségével rendelkeznek. Mint ahogy
például az oktatás, vagy egyes szabadidős tevékenységekben való
részvétel csökkenti a demencia kockázatát a kognitív tartalék
fejlesztése által.

Agyunk folyamatosan „újrakábelezi” az idegpályákat, ha szükséges. Ha
nem szükséges, akkor pedig nem.

fordította: Mosoly100

Az eredeti cikket megtalálod itt!

Ha első lépésben a táncot túlságosan erőteljes mozgásnak érzed, kezdheted sétával. A séta jótékony hatásairól olvashatsz

Sétával az egészségért

beküldve: 2012. jan 11. 06.51

Napi 40 – 60 perc séta mindenkinek ajánlott, aki testi, lelki kondiciójáért tenni kíván.

A Neurology című orvosi hetilapban megjelent legfrissebb tanulmány azt bizonyítja, hogy a különféle fizikai gyakorlatok segítenek elodázni néhány időskori, testben és mentális képességekben bekövetkező leépülési folyamat kialakulását.

A tanulmány 749, 65 év feletti, jó egészségi állapotban lévő, a vizsgálat megkezdésekor memóriaproblémában nem szenvedő, olasz férfi és nő testedzési szokásait vizsgálta.
A kísérlet megkezdése után négy évvel azt tapasztalták, hogy a gyakran sétálók körében 27 százalékkal alacsonyabb a demencia  kockázata, mint azoknál, akik kevesebbet mozognak.
Minden, a demenciák csoportjába tartozó betegségnek az a lényege, hogy az agy bizonyos területein az idegsejtek károsodnak elhalnak, vagy megszűnik a sejtek közötti kapcsolat.  Az, hogy milyen tüneteket észlelünk, milyen funkciók károsodnak, attól függ, hogy az agynak melyik része, illetve mely idegsejtek érintettek.
Fontos megemlíteni, hogy a tanulmány kimutatta, nem kell gyötrő testedzést végezni ahhoz, hogy elérjük a kívánt hatást. Az olyan könnyű mozgással, mint a sétálás, ugyanazt a mentális hatást érhetjük el, mint más megerőltetőbb testedzéssel.

Ezt látszik bizonyítani egy másik, tavaly megjelent tanulmány is. Ebben több mint 1700, 65 év feletti idős embert vizsgáltak, és a rendszeresen (heti 3 vagy több alkalom) sétálók körében, a demencia kialakulásának kockázata 40 százalékkal volt alacsonyabb, mint a testmozgást nem végzőknél.