Az ember embrionális fejlődése

 Az egyedfejlődés korai szakaszai, ill. eseményei

 – Megtermékenyítés. (Fertilizáció)
– Barázdálódás. Gyors, egymást követő osztódások során kialakul a szedercsíra
– A csíralemezek kialakulása. (Gasztruláció)
– A szervtelepekből kialakulnak az embrió szervkezdeményei. (Organogenezis)
– Növekedés, differenciálódás. Az embrionális szervkezdemények funkcionáló szervekké alakulnak.

 Az ember embrionális fejlődése 266 nap, az utolsó mensestől számítva a terhesség 280 nap.

 A megtermékenyítés
A haploid* (23) hímivarsejt és a haploid (23) petesejt egyesülését megtermékenyítésnek nevezzük, melynek eredménye a diploid (46) zigóta.
*haploid: A spermiumban és a petesejtben levő kromoszómák számát jelöli, ami fele a somaticus (diploid) sejtek kromoszómaszámának. Az ember h. kromoszómaszáma 23.
haploid (görög): Egyszeres kromoszóma-szelvényű érett ivarsejt (genetika)
haploid-garnitura (görög, francia):Petesejt fél kromoszóma-szerelvénye (anatómia)

 A megtermékenyítést közvetlen megelőző folyamatok.
– A női nemi ciklus 14. napján bekövetkezik az ovuláció (LH hatására), melynek során a petefészek felszínéről kilökődik egy petesejt (II r. oocita) és egy sarki sejt tüszőhámsejtekkel (corona radiata) körülvéve. (a meiózis első osztódási fázisán túl, haploid sejtek, de még 2 kromatidás kromoszómákkal)
– A petesejt a méhkürtbe kerül, majd a petevezető perisztaltikus mozgásának és a csillós hám működésének eredményeképpen elindul a méh felé.

 A hímivarsejtek a közösülés (koitusz) alkalmával kerülnek a női ivarutakba, a hüvelybe, ill. a méhbe (általában a méhszáj környékére).
A megtermékenyítés leggyakrabban a petevezeték kiszélesedő rojtos részében, a petefészekhez közel történik. Abban az esetben, ha a zigóta nem a petevezetékbe, hanem a hasüregbe kerül és a méh üregén kívül tapad meg, méhen kívüli terhességről beszélünk. (vagy a petevezetőben tapad meg)

 – A petesejt a 0,1 mm átmérőjével az emberi szervezet legnagyobb sejtje, citoplazmájában szénhidrátokból, fehérjékből, és lipidekből álló szikanyag található. A petesejtet egy glikoproteid kocsonyás burok (zona pellucida) veszi körül, amelyet a már említett corona radiata borít be.

 – Az ondó kémhatása lúgos (prosztata), amely kedvez a spermiumok mozgásának, azonban a hüvely savas váladéka gátolja azt, ugyanakkor hatására az ondófolyadék besűrűsödik, ami meggátolja a női ivarutakból történő kifolyást.

 – Az ejakuláció alkalmával 1,5-5 ml ondó jut be a női ivarutakba, ml-enként kb. 150 millió hímivarsejttel, azonban a petesejtet csak töredékük éri el.

 – A petesejt kb. 24, a hímivarsejtek kb. 48 óráig alkalmasak a megtermékenyítésre, utána elpusztulnak.

 – A női orgazmus része, hogy a méh simaizomzata ritmikusan összehúzódik elősegítve a hímivarsejtek feljutását a petevezető felé. A hímivarsejtek a kb. 10-15 cm-es utat 3 mm/min sebességgel teszik meg, velük szemben sodródik a petesejt kb. 20 µm-es sebességgel.

 – A hímivarsejtek mozgásirányát kemotaxis és az áramlással szembeni haladás a reotaxis határozza meg.

 A megtermékenyítés mechanizmusa.
– A petesejtet egyszerre akár több száz spermium is körülveszi, akroszómális enzimjeikkel megkezdik a petesejt burkainak (corona radiata és a zona pellucida) bontását.

 – Azonban a petesejt belsejébe csak egy spermium juthat be (csak egy maradhat), amit többféle mechanizmus biztosít.

 – A spermiumok a petesejt (zona pellucida) felszínén található speciális receptorokon (ZP-3) kötődnek meg.

 o A corona radiatat túlnyomórészt a hialuron sav nevű poliszacharid tartja össze. A hímivarsejtek membránhoz kötött enzim segítségével képesek emészteni a hialuronsavat, s a petesejtet körülvevő sejtek közötti kapcsolatokat fellazítják. A hímivarsejtek így hozzáférhetnek a petesejt burokhoz (zona pellucida), amivel elsődlegesen kapcsolódniuk kell a termékenyítés során.

 o Kapacitáció: A spermium külső membránján található kötő fehérjék a peteburok ZP3 fehérjéjéhez kapcsolódnak. A kötődés hatására megnövekszik a Ca2+ sejtbe áramlása, növekszik a sejten belüli cAMP mennyiség, és csökken az intracelluláris pH, aminek hatására az akroszómális bontóenzimek kiáramlanak. A sejtek hiperaktív mozgásúak lesznek: a farok gyors, hullámzó, erőteljes csapássokkal mozgatja előre a sejteket. A fellazított, glükoproteidekből álló zona pellucidán a hímivarsejt keresztülfúrja magát és bekerül a petesejtbe.

 o Az első hímivarsejt feji részének bejutását követően a petesejt sejthártyája alatt a citpolazmában található granulumokból nagy mennyiségű bontó enzim ürül exocitózissal a petesejt felszínére, felszámolva a ZP-3 receptorokat.

o A petesejt és spermiummembrán egyesülését követen befejeződik a II. meiotikus osztódás.

 o A petesejtbe a spermium feji része kerül be a nyak és a farok kívül marad. A mitokondriumok így kizárólag az anyai géneket tartalmazzák.

 Barázdálódás a szedercsíra és a hólyagcsíra kialakulása
A zigóta kb. 24 óra múlva mitózisokkal osztódni kezd.
Kb. 3-4 nappal a megtermékenyítés után 16 sejtes szedercsíra állapotba (morula) állapotba kerül.

 – A sejtek minden osztódással kisebbek lesznek.

http://www.zsuzsa-dula.hu/megtermekenyites/