Diszlexia és diszgráfia
Miért kísérik tanulási zavarok az ADHD-t?
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar diagnosztizálhatóan ötéves kor körül észlelhető, bár korábban is észrevehetőek ráutaló jelek. A betegség nehezen felismerhető, becslések szerint a gyermekek 4-5%-a küzd az ADHD-val együtt jelentkező tanulási zavarral, azonban a figyelemzavart az átlagos intelligenciatesztek nem mutatják ki. A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavaros gyermekek ugyanis az átlagos IQ-tesztek során a normál tartományban teljesítenek, speciális tesztek során azonban a vizuális-téri információfeldolgozási folyamatok gyengesége tapasztalható, ami olyan tanulási zavarok gyökere lehet, mint az olvasás, az írás vagy a számolás.
A diszlexia felismerése
A diszlexia nem más, mint az olvasási képtelenség, melynek hátterében számos tényező állhat. Az diszlexiának napjainkban rengeteg diagnosztizált típusa ismert, annak függvényében, hogy az olvasási zavart a kognitív rendszer mely részének sérülése okozza.
Az olvasási zavaroknak az orvosi szakirodalom négy tünetcsoportját ismeri. Az első az írás, valamint az olvasás területén a kezdetektől jelen levő problémák. Ezek közé tartozik az olvasás lassúsága, ami a tanulási folyamat előrehaladtával sem változik, de ilyen tünet a betűtévesztés, a betűk tükörképének olvasása vagy a szótévesztés, többszöri szóismétlés. Ezek a tünetek az olvasni tanulóknál, sőt az olvasni tudóknál is jelentkezhetnek, azonban sokkal ritkábbak. Szintén az első tünetcsoportba sorolható az olvasás és a szövegértés nem megfelelő kapcsolata: van, hogy a diszlexiások kiválóan olvasnak, de nem értenek belőle semmit, a másik eset azonban épp az ellenkezője, amikor hibásan olvasnak, de mindent tökéletesen megértenek.
A második csoportot alkotják azok a tünetek, melyek a beszéd területén jelentkeznek. A beszédfejlődés lassú és megkésett, az diszlexiás gyermekek gyakran beszédhibások, gyenge a szókincsük, ráadásul rövid, egyszerű mondatokat alkotnak csupán. Emellett szövegemlékezetük is feltűnően gyenge, ami hátráltatja őket a memoriterek, versek elsajátításában.
Külön tünetcsoportot alkotnak a magatartási zavarok, ami a diszlexiások közel 90%-át érinti, és alapját a folyamatos koncentrációs nehézségekből eredő, állandósult kimerültség képezi, így a tünetek közé sorolható az agresszivitás, a kompenzáció, a szorongás vagy a visszahúzódás.
A fenti három csoportba nem sorolható tünetek alkotják a negyedik kategóriát, amelybe olyan tünetek tartoznak, mint a fejletlen ritmusérzék, az ügyetlen finommozgások, a térben és időben való tájékozódás nehézsége.
Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia és az ADHD
A kutatások szerint az ADHD-s betegek esetében több mint 60%-os a komorbiditás, de az arány egyes feltételezések szerint akár 100%-os is lehet. Ez annyit tesz, hogy 10-ből 6 figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban szenvedőt biztosan érinti valamely kísérőbetegség, melyek közül érthető módon a leggyakoribbak a tanulási zavarok, mint a diszlexia, a diszgráfia vagy a diszkalkulia.
A legfrissebb adatok alapján a diszlexia és az ADHD komorbiditása 25% és 40% között helyezkedik el. Ez arra utal, hogy a két betegségnek közös neuropszichológiai háttere lehet. Emellett a molekuláris vizsgálatok is azt mutatják, hogy a tanulási zavarok, különösen pedig a diszlexia és az ADHD azonos genetikai háttérrel, azonos kromoszóma-rendellenességekkel jelentkeznek.
Az ADHD már 4-5 esztendős gyermekeknél biztosan megállapítható, éppen ezért már egészen kisgyermekkortól érdemes odafigyelni a kicsikre. Abban az esetben pedig, ha figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral diagnosztizált csemetét nevelünk, mindennél fontosabb, hogy az iskolakezdés időszakában fokozottan ügyeljünk az olvasási, szövegértési, írási és számolási készségekre.
Megjegyzendő, hogy az ADHD kezelése az esetek túlnyomó részében nem elegendő a vele járó tanulási zavarok kiküszöbölésére, ezért amennyiben az ADHD-val diagnosztizált gyermeknél bármilyen tanulási zavart észlelünk, jobb az óvatosság: a korai diagnózis mellett megfelelő kezeléssel a probléma kiküszöbölhető, de legalábbis a készségek nagymértékben fejleszthetőek.
Ismeri a betűket, mégis diszgráfiás?
Írástudás és írástudás között is elképesztően nagy különbségek lehetnek. Fontos tudni, hogy az, hogy valaki képes betűket formálni, még nem egyenlő az írástudással. Az, hogy valaki valóban tud írni, ott kezdődik, hogy képes hallás után leírni bármilyen szöveget, illetve a saját gondolatait is papírra tudja vetni.
Éppen ezért a diszgráfia nem teljesen egyenlő az írástudatlansággal. A diszgráfia azt jelenti, hogy az önálló írás, illetve a másolás, hallás utáni kézírás elképesztően lassú folyamat, ráadásul a végeredmény is kétséges. Jellemzői hasonlóak a diszlexiáéhoz: betűkeverés, betűk tükrözése, gondolatok papírra vetése.
Fontos azonban, hogy idejében felismerjük a diszgráfiát, ezért, különösen az ADHD-val diagnosztizált gyermekek esetében fordítsunk kiemelt figyelmet az írástanulási folyamatra is, hiszen ha időben felismerjük az ADHD mellett kialakuló diszgráfiát, a gyermeket könnyedén tehermentesíthetjük, így teljes értékű tagként vehet részt az iskolai oktatásban.
A diszlexia egy részképesség-zavar
Általánosságban elmondható, hogy a diszlexia fő tünete az olvasási képesség elmaradottsága, amely az olvasott szöveg nehéz megértésével, a betűk felcserélésével, keverésével jár, egyes esetekben pedig olyan is előfordulhat, hogy az effajta zavarral küzdők visszafelé olvassák a szöveget.
A diszlexia olyan részképesség-zavar, amely olvasástanulás nehézségével jár.
Fontos megjegyezni itt, hogy normál intellektus mellett beszélünk részképesség zavarról, vagyis bár az olvasással (vagy írással, számolással) van gond ja, de alapvetően képes tanulni, logikusan gondolkodni, stb.
Alternatív tanulással, fejlesztéssel és esetenként bizonyos területeken felmentéssel, könnyítéssel jól boldogulhatnak.
Milyen okokra vezethető vissza diszlexia?
Nem is olyan nagyon régen, ha egy gyermek az iskolában nehezen vette az akadályokat az első-második osztályban, nemigen tudtak a tanárok segíteni rajta, hiszen Magyarországon nem tudták még értelmezni a problémát.
A diszlexiás gyermeknek speciális fejlesztésre van szüksége.
Egy diszlexiás gyermek a hagyományos oktatási rendszerben nem, vagy csak nagyon nehezen tanul meg olvasni. Éppen ezért speciális fejlesztésekre lehet szükség, amelyeket gyógypedagógus vagy fejlesztőpedagógus szakemberek végeznek.
Sok esetben előfordulhat, hogy egy gyermek „kétnyelvű”, azaz a szüleinek nem közös az anyanyelve és ez okoz zavarokat, de ezen belül olyan helyzet is kialakulhat, hogy az egyik nyelven vannak problémái, a másikon pedig nincsenek.
Természetesen vannak bevett fejlesztési mechanizmusok, de mindig egyénre szabottan kell végezni a diszlexiás gyermekek nevelését.
A diszlexia problémát okozhat egyébként idegen nyelv tanulásakor is.
Sokszor azonban ezt csak idősebb korban veszik észre.
Például, ha egy felnőttet gyerekkorában nem szűrtek erre a részképesség-zavarra, és nagyon nehezen tud csak idegen nyelvet tanulni, akkor könnyen lehet, hogy ez állhat a háttérben.
Honnan ismerhetőek fel a részképesség-zavarok?
Manapság már egész kisgyerekkorban elvégzik ezeket a szűréseket, ezzel nagyban megkönnyítve a szülők, valamint a gyermek további életét is. Ha ugyanis idejében fény derül a diszlexiára, akkor célzottan olyan osztályba lehet íratni a gyermeket, ahol az ő képességeinek megfelelően tanítják majd.
A diszlexián kívül léteznek még egyéb részképesség-zavarok is.
Ilyenek például:
- a diszgráfia (írástanulás nehézsége)
- a diszkalkulia (számolási nehézségek)
Nem feltétlenül, de bizonyos esetekben előfordul, hogy ezek a problémák akár egyszerre vannak jelen, ekkor természetesen ennek megfelelően kell fejlesztésben részesíteni a gyermeket, vagy adott esetben felnőttet.
A diszlexiás gyerekek más módszerekkel tanulnak.
diszlexia
Sokan, sokfélét mondanak a diszlexiáról. Vannak szakemberek, országok, ahol ez alatt az olvasás nehézségét értik, de van, ahol általános tanulási nehézséget, és bizonyos helyeken az írás és helyesírás akadályozottsága is ebbe a kategóriába esik.
Egy definíciót azért megosztanék Önökkel, mely a Diszlexia: Útmutató felnőtteknek című Dr. Ian Smythe szerkesztette könyvben olvasható:
A diszlexia az írás-olvasási készségek elsajátításabeli neurológiai eredetű nehézségeket jelenti.
Világosan megmutatkozik, ha a pontos és folyékony olvasás, helyesírás és írás rendkívül hiányosan vagy csak nagy nehézségek árán fejlődik ki. Az auditív és vizuális feldolgozás, a munkamemória, a szókészletbeli tárolás és előhívás területein felmerülő, valamint motorikus nehézségek kombinációja okozhatja. A diszlexia megjelenése minden egyénnel nem csupán az egyéni kognitív különbségektől függ, hanem a használt nyelvtől is.
Ezek alapján elmondhatjuk, hogy fontos a diszlexiás gyerekek (és akár felnőttek) vizsgálata is, hogy megismerjük, a tanulás gátló tényezőit, hogy felmérjük az egyén erősségeit és gyengeségeit, hogy egyéni oktatási terv kidolgozható legyen, illetve megfelelő, jobb tanulási (és tanítási) módszereket állapítsunk meg.
Ezen felül természetesen fontos azért is, hogy a megfelelő mentesítést kaphassa szükség esetén. A vizsgálatok mentén a speciális bánásmód azért is fontos, hogy a diszlexiás gyerekek sikerélményeket élhessenek ét, és megértsék, elfogadják magukat és a problémájukat.
Mert a diszlexiások nem buták, csak másképp gondolkodnak, másképp dolgozzák fel az információkat.
Ezek miatt fontos megemlíteni, hogy az általános oktatásban a tanítási / tanulási módszer nem feltétlenül megfelelő a diszlexiásoknak, ám pár fontos aprósággal növelhető tanulási hatékonyságuk, és ez által a sikerélményük.
Hogyan tanuljanak diszlexiás gyerekek / felnőttek?
Egy kezdő gondolat:
Az olvasott ötleteket kezeljék rugalmasan, mivel nagyon különbözőek lehetnek a gyerekek, ezért elképzelhető, hogy az egyik ötlet működik, míg a másik nem. Vagy valakinél működik, valakinél nem.
Ezek alapján próbáljanak alternatív ötleteket találni a tanulásra!
Diszlexiás gyerekek jobban tanulnak háttérzaj mellett, kevésbé világos helységben.
A tanulási stílus környezeti jellemzői: a diszlexiás gyerekekre jellemző, hogy jobban tanulnak valami háttérzaj mellett, mint teljes csöndben. Egy kellemes, instrumentális zene árnyékolhatja a további zajokat, illetve a jobb agyféltekei figyelmet leköti.
Megvilágítás területén is inkább a gyengébb fényben tudnak jól figyelni.
A kontrasztérzékenység miatt érdemes halványsárga papírt, diszkrétebb fényeket használni.
A diszlexiás gyerek könnyebben tanul társaságban.
A tanulás szociológiai jellemzői: a diszlexiás gyerek könnyebben tanul társaságban.
Akár tanulótárs, akár tanár, akár szülő van velük, jobban megjegyzik a tananyagot, ha aktívan, interaktívan foglalkoznak vele.
A diszlexiás gyerekek más módszerrel tanulnak – globálisan látnak.
A tanulási stílus érzelmi jellemzői: a diszlexiás gyerekek nem képesek egy hosszú feladatot egyszerre elvégezni.
Mondhatnánk, hogy nem kitartóak, de inkább arról van szó, hogy hosszabb időre van szükségük, hogy az egész koncepciót megértsék, és csak utána képesek a részletekkel foglalkozni. Inkább egyszerre többféle dolgot csinálnak egyszerre. Kicsit olyan, mintha más ritmusban tanulnának, más a gondolkodási menetük.
A tanulási módszerek – nagyobb türelemre van szükség.
Az eddig említett alap-gondolatok mellett fontos lehet, hogy hogyan is képesek a legjobban elsajátítani a szükséges anyagot. Egyrészt fontos lehet, hogy sokkal nagyobb türelemre van szükség.
A diszlexiás gyerekeknél halmozottan érvényes az a mondat, hogy “a kevesebb néha több”.
Már írtam korábban, hogy a diszlexiás gyerekek gondolkodása másmilyen.
Sokkal inkább globálisan látnak rá az információra, és a vizualitásuk erőteljesebb.
Ezekre építve a tanulást, az eredményességük is jobb lesz.
A globalitás azért fontos, mert egy megtanulandó anyagnál először az egészre kell rálátnia a gyereknek, hogy később esetleg a részletekre is figyelni tudjon. Ezért náluk az összefoglalással, a vázlattal, a teljes gondolat megértésével kell kezdeni a tanulást.
a tanulás során: érdemes ábrákat, rajzokat használni
A vizualitás kihasználására is van lehetőség a tanulás során: érdemes ábrákat, rajzokat használni egy adott anyag megjegyzéséhez.
Például egy történelmi esemény megtanulásához – miután a vázlatos, összesített gondolatmenetet megértette – fel lehet rajzolni, szimbólumokhoz lehet kötni az egyes eseményeket, személyeket.
Fontos itt is, hogy a lényeges információ legyen jelezve, és egyszerre rá lehessen látni egy adott ábrára.
A képpel mellé azért kapcsolódjon szöveg is, vagy vezérszó, amely segíti a megfogalmazást és emlékezést.
Színek, formák, dallamok, hangok is kapcsolhatók a gondolattérképhez / emlékezet-ábrához, de ami írás, az könnyen olvasható legyen (egyenesen leírva, nyomtatott betűkkel).
Ez csak pár praktika, de ha energiát fektetnek rá, gyermekük sikeresebbek fog tanulni, és később saját maga is képes lesz ilyen praktikákat kitalálni.